A szegedi görögök legújabb kiadványa egy nyelvtankönyv
A szerzővel, Purosz Alexandrosszal Kosztopulosz Andreász beszélget
A szegedi görög kulturális egyesület elnöke vagy több mint húsz éve. Mire vagy a legbüszkébb az elmúlt húsz évre visszatekintve?
Talán a leginkább arra, hogy húsz év elteltével is még működünk, sőt, aktívan működünk. Igaz, a húsz év alatt sok tekintetben változott a tevékenységünk profilja. Néhány görög származású család baráti köréből egy országosan elismert görög közösséggé váltunk. Közhasznú minősítésűek vagyunk, és ennek megfelelő komolysággal, nyitottsággal és átláthatósággal működünk.
Milyen tevékenységekre helyezi a hangsúlyt jelenleg az Egyesület?
A tevékenységünk középpontjában mindig is a nyelvoktatás állt. Ez az egyesületi lét alapja. Alig van olyan fiatal a közösségünkben, aki hosszabb vagy rövidebb időt ne tanult volna görögül. Az ilyen iskolai délutánokon megjelennek a szülők is, és lehetőség nyílik a beszélgetésre. A nyelvoktatáson kívül is sok mindent csinálunk: görög táncokat tanítunk Szeltner László vezetésével már húsz éve havonta két alkalommal, saját tánccsoportot működtetünk Eleftheria néven, amely idén tagja lett a Nemzetközi Tánc Tanácsnak is, saját kis könyvtárat és honlapot tartunk fenn, kiállításokat és különféle rendezvényeket szervezünk, és végül, kiadói tevékenységbe is belevágtunk 2011-ben.
A Szegedi Görög Füzetek néven futó sorozatotokban már a 13. kiadványnál jártok. Milyen témaköröket ölel fel ez az impozáns sorozat, és kik a szerzők?
Nyelvi, történelmi, kulturális és gasztronómiai témák kerültek idáig előtérbe. A szerzők többsége a tagjaink közül került ki, de nem zárt a kör. Az egyesület elnöksége nemrég határozott egy úgynevezett Könyv Alap létrehozásáról, amelybe az értékesítéseinkből származó bevételek kerülnek. Ezeket a forrásokat további könyvkiadásra fordítjuk. Legközelebb várhatóan egy ciprusi görög recepteket tartalmazó könyvvel fogunk előrukkolni, egy-két év múlva.
A legújabb kiadványotok egy nyelvkönyv: Görög nyelvtan lépésről lépésre, amelynek te vagy a szerzője. Mi vezérelt a könyv megírására, és kiket tekintesz a könyv célközönségének? Honnan a tudásod?
A magyarországi görög közösség egyik legfőbb erénye, hogy nagy hangsúlyt fektet az anyanyelvápolásra. Ugyanakkor miközben anyanyelvről beszélünk, be kell látni, hogy a többségünk már magyarul gondolkodik, tehát a görögöt nem anyanyelvként, hanem idegen nyelvként tanulja, beszéli. A könyv a két nyelv közti átjárás szabályait mutatja be, és mint nyelvtanár nagyon jól tudom, hogy ez nem csak a fiatalabb korú tanulókat érdekli. Több idősebb, görögül jól beszélő ismerősöm mondta már, hogy esténként ezt a könyvet olvasgatja, és olyan is akadt, aki elmondta, hogy mindig a táskájában hordja. Ez nagyon jó érzés. Visszaigazolja a fáradozást. És igen, azt is többen kérdezték már, hogy honnan a tudás, sőt, hogy honnan a bátorság. Egykori ELTE-s újgörög szakosként abban a szerencsében volt részem, hogy az újgörög nyelvészetet Mohay Andrástól tanulhattam. Minden, ami értékes a könyvemben, neki köszönhető. Egy másik tanárom az újgörög szakon Caruha Vangelio volt, akinek azért vagyok hálás, mert hétről hétre a kezembe adott valamilyen szépirodalmi művet elolvasásra. És ha már neveket sorolunk, a harmadik oktatóm Glaser Tamás volt, akitől szintén sokat tanultam.
Egy nagyon komoly hanganyag is tartozik a könyvhöz, ami a szegedi görögök honlapjáról tölthető le. Mondanál néhány szót arról, hogy kik vettek részt a hanganyag létrehozásában?
Sokak munkája benne van a könyvben. Közel harmincan vettek részt az elkészítésében. Erőssége a kiadványnak az ahhoz tartozó közel 10 órás hanganyag, amely hamarosan teljes egészében letölthető lesz a honlapunkról. A felolvasók a görögöt szinte anyanyelvi szinten beszélő szegedi tanulók és szüleik közül kerültek ki, valamint a görög iskola kiváló budapesti tanárai közül. A hanganyagot Mantzourakis Sarantis szerkesztette, aki 5 dalt is énekelt az anyagba.
Egy ilyen nívós kiadvány megjelentetésének költsége több millió forint. Ki finanszírozta a nyelvkönyv ötletének megvalósítását?
A kiadvány teljes költsége megközelíti a négymillió forintot. Ezzel tisztában voltunk már a kezdetekkor is. Ekkora összeggel természetesen nem rendelkezünk, éppen ezért a tervezés szakaszában nagyon fontos volt, illetve nagyon fontos lett volna tudnunk, hogy mire számíthatunk. A központi görög szervezetektől jó szót kaptunk, sajnos támogatást vagy megrendelést nem. Ezt természetesen nem is várhatjuk el, hiszen annyi támogatandó projekt van! Volt olyan pillanat, amikor úgy éreztük, hogy magunkra maradtunk. De ez csak tovább inspirált minket. Nem jellemző ránk, hogy megfutamodnánk a kihívások elől. A projekt legfőbb támasza a Szegedi Görög Nemzetiségi Önkormányzat volt, amely garanciát vállalt a kiadvány megjelentetésére, gyakorlatilag bármi áron. Ezt követően egy támogatási kampányt indítottunk el, amely a vártnál sokkal jobb eredményt hozott. A vállalkozói szektortól kb. egymillió forintot kaptunk, közel ugyanennyit a települési és kerületi önkormányzatoktól, továbbá magánszemélyek is nem keveset áldoztak a könyv megjelenésére. Mindenkinek hálás köszönetünk! Hasonló köszönettel tartozunk a közreműködőknek is, a grafikusoktól a lektorokig, akik jóval a piaci ár alatt is elvállalták a munkát. A jó szándékot mutatja, hogy még a nyomda is felajánlotta, hogy ha fizetési nehézségünk támadna, akkor lemond a haszonról. Ezzel a lehetőséggel természetesen nem éltük … máskorra hagyjuk.
Mit gondolsz, tíz év múlva miként fognak a könyvedről vélekedni?
Remélem, hogy az elkövetkezendő tíz évben sokan kapnak kedvet ahhoz, hogy írjanak és publikáljanak valami hasznosat a görög közösség számára. Bízom abban is, hogy az országos vezetőség más prioritást fog megfogalmazni a kiadásai tekintetében, ugyanis támogatás nélkül sem műfordítások, sem tudományos művek nem tudnak megjelenni. Nagyon sok tehetséges ember van a görög közösségben, akik lassan-lassan elszivárognak, ha a munkájuk nem kap anyagi megbecsülést. Bízom benne, hogy a Görög nyelvtan lépésről lépésre egy lesz csak a sok értékes nyelvészeti munka között. Jó lenne addig még több kommunikációt elősegítő, nyelvvizsgára felkészítő munkát írni, valamint mobilalkalmazásokat készíteni. És őszintén bízom abban is, hogy megjelenik még valamikor Mohay András tollából valamilyen nyelvészeti munka, ami valószínűleg minden addig megjelent könyvet, az utókor örömére, felülírna.
Szeged, 2017. november 21.